2022-12-13 20:11:53, kedd
|
|
|
|
|
|
Szent Luca napja (december 13.) volt a másik ajándékosztó nap Szent Miklós napja mellett, amit a gyerekek igencsak számon tartottak. Előestéjén ismét az ablakba kerültek szépen kitisztított csizmák, cipők, akárcsak Mikuláskor.
Reggelre szintén ajándék volt a lábbeliben, kinek-kinek érdeme szerint: a jó gyerekek ismét édességet és egyebet kaptak, a rosszalkodóknak a kevesebb nyalánkság mellé szenet és/vagy virgácsot tett a Luca.
Volt, ahol a fehér lepedőbe öltözött, tollseprővel, annak híján cirokseprővel, batyuval felszerelkezett Luca ,,személyesen" is megjelent. A csintalan gyereknépet megseprőzte, hogy jövőre jók legyenek, a házból minden bajt ,,kisepert", végül a batyujából kiosztotta az ajándékot. Ilyenkor a cipő nem kerülhetett az ablakba.
- Mit gondolsz, hányszor jön a Luca? Már volt itt, nem? - általában ezzel hessegették el az újabb finomságok adományában reménykedő gyereket.
- Inkább reggelre jöhetett volna... - ezt meg a gyerek morogta, különösen, ha még meg is fedte őt a Luca valamiért.
A látogató Luca általában családtag, rokon vagy szomszéd asszony, ritkábban férfi volt, akit a szülők előre felkészítettek, hogy miért dicsérje, vagy pirongassa a csemetéket.
Az ajándékot is időben eljuttatták hozzá, hogy a batyuba tehesse.
Nálunk a jóságos, az eladólányokat segítő, házasságszerző Szent Luca alakja összemosódott a gonosz, boszorkány Luca alakjával. Luca-napkor az eladó lányok (akárcsak Borbálakor) gallyat vágtak, vízbe tették, s azt tartották, ha kizöldül, a következő évben férjhez mennek. Ennek a szokásnak már nem láttam gyakorlati alkalmazását, bár nagy ritkán előfordult, hogy a háziasszony tett vázába néhány ágacskát a karácsonyi asztal díszének szánva.
A jövendőbeli férj keresztnevének jóslására különösebb fáradságot nem igénylő, egyszerű módszert alkalmaztak: Luca estéjén a lány a párnája alá tizenkét cédulára írt férfinevet rejtett, s minden nap olvasatlanul eldobott egyet. A nagykarácsony napjára maradt papírszeletke jelezte, hogy milyen keresztnevű férje számíthat. Az 1960-as évek végén - kíváncsiságból, szórakozásként - próbálgattuk ezt a hagyományt.
Luca napjának reggelén a nagyobb fiúk a rokon- és ismerős házakhoz jártak Lucát heverni.
Beköszönve megkérdezték:
- Szabad-e Lucát heverni?
Az igenlő válaszra leheveredtek a földre, néhányszor jobbra-balra gurultak, mondva:
- Így heverjenek a tyúkjaik.
Volt, aki az ajtó mögül (a legtöbb helyen ott volt a helye), elővette a cirokseprőt, néhány sepregető mozdulatot tett vele: jelképesen kisöpört. A gyűjtők által több vidéken feljegyzett, egykor mágikus rigmusként alkalmazott mondókát azonban már nem ismerték.
A szokás eredeti célja, a ház megtisztítása, a rossz eltávolítása, már feledésbe merült, de a cselekményt még végezték, mivel ezt is érdekes, különleges tevékenységnek tartották. Fizetségképpen némi aprópénzt kaptak, 1-5 koronát, ami az 1960-as évek közepén elég szép összegnek számított, tekintve, hogy 2-3 koronáért egy egész (2 kg) kenyeret lehetett vásárolni. A fiúknak a kora délelőtti órákig végezniük kellett a heveréssel, a későn jövőket már be se engedték. Mint ahogy asszonynépet se láttak szívesen első látogatóként, merthogy boszorkány az illető, és elviszi a szerencsét.
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
Címkék: rosszalkodóknak, felszerelkezett, keresztnevének, házasságszerző, felkészítettek, szórakozásként, kíváncsiságból, fizetségképpen, tevékenységnek, nagykarácsony, összemosódott, eladólányokat, papírszeletke, cirokseprővel, megtisztítása, látogatóként, tollseprővel, asszonynépet, eltávolítása, megkérdezték, próbálgattuk, kitisztított, olvasatlanul, leheveredtek, alkalmazását, ajándékosztó, feljegyzett, alkalmazott, keresztnevű, cirokseprőt, eljuttatták, kerülhetett, alkalmaztak, személyesen, adományában, háziasszony, másik ajándékosztó, gyerekek igencsak, ablakba kerültek, kevesebb nyalánkság, fehér lepedőbe, csintalan gyereknépet, házból minden, batyujából kiosztotta, újabb finomságok, gyerek morogta, látogató Luca, szülők előre, batyuba tehesse, eladólányokat segítő, eladó lányok, következő évben, Szent Luca, Szent Miklós, Szabad-e Lucát,
|
|